VallástúrákSzentkút
Szentkúton a hagyomány szerint a Szent László király által fakasztott forrás vizével a Szent Szűz az 1100-as években meggyógyított egy néma pásztort. A XIII. századtól a Szent Szék tud a helyről. 1400-ban IX. Bonifác pápától kapta a kegyhely az első bullát. VI. Pál pápa 1970-ben Bazilika Minor címet adott a templomnak, ahol mindennap teljes búcsú nyerhető. A főbúcsú a Nagyboldogasszony ünnepe.A szentkúti templom nyugati oldalán felállított szabadtéri oltár mögött található a Lourdes-i barlang. A Vereb család a XIII.században építtette. A Szentkúti Basilica fölött emelkedő hegyoldalban remetebarlangok láthatók a XVIII. századból. Konyha, háló, illemhely található a barlangegyüttesben, melyet Bellágh Ádám Antal aldebrői plébános sajátkezűleg vájt ki 1757-ben. Középkori plébániatemploma építészeti és műemléki szempontból is egyedülálló. A különböző stílusok ilyen harmonikus keveredése kevés műemléken lelhető fel. A templom román kori eredetű, majd a 14-15. sz.-ban gótikus stílusban átépítették. A hazai gótikus építészet egyik legszebb példája. Barokk jegyeit a 18. sz. végén kapta. A templombelső a többszöri átépítés ellenére megőrizte háromhajós elrendezését.
Tari Buddhista Sztupa és Meditációs Központ
A sámsonházi elágazóban, de Tar közigazgatási területén található a volt Koplaló-tanya (nevezték Veres-tanyának is), ahol buddhista sztúpa áll, és tibeti hitéleti központot alakítottak ki. Az épületet a dalai láma szentelte fel 1992-ben. Szabadon látogatható!Állandó kiállítások: - Kegyeleti emlékmű - Sztúpa buddhista szentély Kőrösi Csoma Sándor emlékére - Kőrösi Csoma Sándor életútját bemutató emlékkiállítás, a tibeti stílusban épült épületben - Tari írott kő- az ősi magyar szellem hagyomány tiszteletére állított gránittömb.
Ecséd
Szentlaposi Szűzanya Kápolna, Szentkútvölgy
Heves megyében lévő kegyhely
A Szentlapos történetének pontos kezdetét, azt, hogy ez a csodálatosan szép terület mikor kapta a Szentkút - völgye, Szentlapos nevet pontosan megállapítani nem lehet.
Ebből adódóan meghatározhatatlan az az időpont is amikor itt a Szűzanya első alkalommal megjelent. Az utolsó feljegyzett jelenés 1898. A szájhagyomány és természetesen sok - sok levéltári irat, dokumentáció igazolja a Szűzanya megjelenésével kapcsolatos tőrténeteket. A jelenés helyén keletkezett forrás vize gyógyított és gyógyít napjainkban is. Írások és elbeszélések alapján elmondható, hogy zarándokok tízezrei látogatták a Szentlapost, és a forrás vízétől betegek gyógyultak meg. A világháborúk viharai, az ateista évtizedek, a megfélemlítések hosszú évtizedei ellehetetlenítették a Szentlapos sorsát, a történetek elhalványodottak. A forrás, mint egy gyertyafény a sötétben utat mutatott és lehetőséget teremtett az elfeledett Szentlaposi zarándokhely felélesztéséhez. Közel 100 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a 2000. év nyarán, a :Millennium évében régi iratok alapján sikerült felkutatni, feltárni a forrást, a jelenés helyét. A feltárástól kezdődően számos alkalommal történtek olyan rendkívül érdekes, csodálatos események, amelyekre nincs természetes, azaz tudományos magyarázat. A feltárt forrás vize érezhetően gyógyító hatásúnak bizonyul. A feltárást követően a forrás mellett keresztállítás és keresztszentelés történt. A földterület tulajdonosai közel 7000m2 területet adtak át a zarándokhely kialakításának céljára. Egyre többen zarándokolnak a Szentlaposra és fogyasztják a forrás vizét. Ahhoz, hogy Szentlapos ismét betöltse a történelemben már évszázadokkal ezelőtt elfoglalt helyét létrejött a Szentlaposi Szűzanya Kápolna alapítvány. Az Alapítvány célja az, hogy a rendelkezésre álló területen színvonalas zarándokhelyet alakítson ki, és természetesen Kápolnát építsen a Szűzanya tiszteletére. Meggyőződésünk, hogy ez a Szenthely keresztény hitünknek egy új és erős bástyája tesz, ahol a Szűzanya szeretetével fogadhatjuk az ide zarándokoló embereket. Ez a hely az új évezred első feltárás alatt lévő kegyhelye, ahol Szűz-Mária megjelent.
Gyöngyöspata A község már a késõ vaskorban is lakott terület volt, de letelepedtek itt az avarok csakúgy, mint a honfoglaló magyarok. Anonymus szerint Árpád fejedelem két vezérének adományozta a Mátra erdeit, kiknek unokája – “névadó õsünk” – Pata a X. század második felében várat épített. E vár környékén telepítették le a várvédõ és szolgáló népeket, melyeket a környezõ települések mai nevei is megõriztek (pl. Halász, Jobbágyi). Pata Árpád-házi rokonsága révén késõbbi leszármazottja, Aba Sámuel lehetett a király. A vár mellett épült 1010-ben a főesperességi templom, amely több mint 40 település egyházi irányítását szolgálta. A várat 1460-ban cseh husziták szállták meg, ahol Mátyás király első és győztes csatáját vívta. Ezidőben Mátyás király a községet mezővárosi rangra emelte, mely 1870-ig élt. A török hódoltság idején szultáni birtok volt, ezért nem néptelenedett el.A gyöngyöspatai templomban található az európai hírû Jessze-oltár, valamint a Károly Róbert tárnokmestere – a falu szülötte, Nekcsei Demeter – által szerkesztett Biblia másolata, a Mátyás király által adományozott bõrtûs kehely, és egy igen értékes zenemû, a Patai Graduálé.A templomba lépve az ember szinte körül se néz, egyenesen a szentély felé siet, hogy aztán földbegyökerező lábbal álljon meg, a XVII. században faragott barokk oltárra függesztve tekintetét. A nyolc méter magas oltár valószínűleg dél-lengyelországi mesterek műve a 17. század közepéről. Az oltáron fekvő Jesse életnagyságú törzséből fa sarjad, ágain bibliai királyok és próféták dús aranyozású, festett szobrai felett koronás Mária trónol, karján a kisdeddel. A fa törzsén iratszalagok kígyóznak az Énekek énekéből vett idézetekkel, az ágakon még két szőlőlevél is díszlik. A kétoldalt felnyúló ágak koszorúként ölelik át a Mária születésének oltárképét a fa közepén. A fa törzse ezüst színű, az ágak aranyozottak. Mindezt pedig egy szépséges gótikus architektúrájú szentély foglalja magába. A mennyezetet gótikus bordák tartják, közöttük leheletfinom ritmusban feszül a boltozás, a szentély északi falában gótikus szentségházat takar a kovácsoltvas rács és fog körül a korabeli században a gótika jegyében fedtek át. |
Kövessen minket facebookon is
RÓZSA VENDÉGHÁZ
Kapcsolattartó és információ: Tóth István 0620/9685-791 E-mail: Kapcsolódó oldalak |
